2014. december 17., szerda

Horgolt egér

A következő egérkét karácsonyra horgoltam. Az ajándékozásnál Levi nevű kollégánkat húztam, aki egyébként informatikus. Hát mi mást kaphatott volna tőlem, mint egy horgolt számítógép egeret. :-)
Íme szemből
A Nagytesóval
Még tettem teát a csomagba, mert Levi azt is szereti, meg csokit. :-)
A mintát innen szedtem:
http://www.crochetspot.com/crochet-pattern-computer-mouse-toy/


2014. december 8., hétfő

Horgolt sas

A következő zöld-fehér sast egy Fradi-drukker munkatársnak horgoltam. Mondhatni beletörött a bicskám, mert horgolás közben eltörött a horgolótűm, úgyhogy be kellett újítanom egyet. 
Eléggé megszenvedtem vele a popcorn nevű pálcasor miatt, de szerintem megérte. Volt, aki papagájnak nézte, volt, aki pingvinnek, de a lényeg, hogy akinek horgoltam egyből rávágta: "Ez egy zöld-fehér sas". Ennyi. ENNYI.
Ha esetleg erre tévedne egy Fradi-drukker, megtehetné, hogy hagy nekem egy bejegyzést, hogy milyen a madár. :-)

2014. november 22., szombat

Horgolt virág

Erzsébet napra horgolt kis csokrom:

A mintát itt találtam:
http://www.bhookedcrochet.com/2013/07/04/crocodile-stitch-flower/

Ebből horgoltam 3 darabot. A szára drót zöld szalaggal körbetekerve és újdonságként egy-egy gyöngyszemet is varrtam a virágok közepébe. :-)

2014. november 1., szombat

Könyvmoly Párbaj előző és új



Pár hete lezárult a 4. Könyvmoly Párbaj, amin én lettem a közönségszavazás nyertese. :-)
Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik szavaztak rám és azoknak, akik az elmúlt évek során építő kritikával látták el valamelyik bejegyzésemet. :-) Köszi. Köszi. Köszi.
Most megmutatom az ajándékaimat:
Fémdrótból hajlított könyvjelző
Virágos kitűző
Virágos kitűző
Drótból hajlított ékszer

A következő Párbaj 2014. november 3-án kezdődik. Naná, hogy jelentkeztem rá.
„A” listám:
1. Anne Rice: Interjú a vámpírral
2. Fekete István: Bogáncs
3. Alex Flinn: Beastly – A szörnyszívű
4. Nicolas Vanier: Belle és Sébastien
5. Akif Pirincci: Bársonytalpon oson a halál
6. Kami Garcia: Lenyűgöző teremtmények
7. Arkagyij és Borisz Sztrugackij: A kárhozott város
8. John Scalzi: Zoë története
9. Kelly Creagh: Nevermore – Soha már
10. William Shakespeare: Hamlet

„B” listám:
1. Dan Brown: Angyalok és démonok
2. Terry Pratchett: Az igazi macska
3. Erich Kästner: A két Lotti
4. Michelle Paver: Farkastestvér
5. Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
6. Amanda Hocking: A vér szava
7. Benedek Szabolcs: A vérgróf
8. Louisa May Alcott: Kisasszonyok
9. Louisa May Alcott: Jó feleségek
10. Louisa May Alcott: Fiatalurak

Természetesen van benne macskás sztori, de akad kutyás is. Aztán még vámpíros, szörnyes, földönkívülis, dán királyfis, ikres, család regényes, nyomozós, és nem tudom mondtam e már, hogy van benne macskás.

A Párbajról itt olvashattok:
És itt találjátok meg a nyereményeim alkotóinak elérhetőségét is, amennyiben megtetszett valamelyik és rendelni szeretnétek. :-) 

2014. október 25., szombat

Nyitófül virág

Teréz napi horgolt nyitófül virág:


Saját találmány :-)
A belső része pom-pom, a szára pedig egy fém drót fonallal körbetekerve.

2014. október 24., péntek

Fekete István: Vuk



„És a két kis rókaorr összeért.”


Egy továbbképzésre vittem magammal ezt a könyvet, hátha az adótörvények nem kötik le 6 órán keresztül a figyelmemet. Ha azt mondom, hogy sikerült kiolvasnom, akkor szerintetek? Na jó, az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem egy vastag könyv a maga 88 oldalával. :-)

Története: (ha esetleg akadna még olyan zöldfülű ebben az országban, aki nem ismeri…)
A könyv Vukról, a kölyök rókáról szól, kinek családját megölik, így egy idősebb róka, Karak veszi maga mellé és tanítja.
Általában nagyon bele tudom élni magam a könyvekbe. Most sem volt ez másképp, így eléggé mellbevágó volt a rókák szemszögéből átélni, ahogy a vadászok a rókacsaládra uszítják kutyáikat, s a felnőtt rókák utolsó leheletükig védik kicsinyeiket a testükkel. Persze a jó vadász nem bánt olyan állatot, aminek kicsinye van. De ez itt most nem így történt.
Vuk szépen felcseperedik Karak mellett. Megtanulja, amit egy rókának tudni kell az életben maradáshoz. Megismeri a körülöttük élő állatokat, hogy kivel kell vigyázni, kit lehet megenni. :-)

Nagyon szép könyv, szeretni való. Persze ehhez kell Fekete István stílusa. Mert nem élet az élet Fekete Istvános tájleírás nélkül:
„Lefelé hajlott a nap. Búcsúzóul betekintett még az erdőbe, hol hosszúra nyúlt az árnyék, és a szelíd szemű gerlék halkan kurrogtak. Vörös fényben úszott a fák dereka; hazafelé zümmögtek a méhek, és csengő madárdal fuvolázott ezer hangon.”
Vagy épp Fekete Istvános állatos párbeszéd nélkül:
„Gyere! Majd elfelejted. Élni kell. Megtanulni a szabad rókák furfangját, és megmutatni a Simabőrű Baromnak, hogy Vuk nemzetsége erősebb, mint ők.”

Íme, a rókák által a többi állatra használt elnevezések (a magam örömére, bár remélem másnak is tetszeni fog):
Gege (liba), Csassz (gyík), Unka (béka), Lutra (vidra), Vahur (kutya), Cin (egér), Kurri (kakas), Kata (tyúk), Kele (gólya), Mú (marha), Nyau (macska), Szú (sün), Csirik (menyét), Füstös (feketerigó), Kalán (nyúl), Tás (vadkacsa), Karr (kabasólyom), Szi (kígyó), Zú (légy), Kró (holló), Csi (fecske), Rá (szürkevarjú), Csám (disznó), Hu (bagoly)

Kedvenc részem:
„… hasra vágta magát, mintha elkaszálták volna, mert Kalán ballagott egyenesen feléje, azzal az ostoba képével és nagy füleivel, mely a nyulaknál olyan feltűnő.
Kalán megállt. Füleivel vitorlázott, és rövidlátó szemeit jobbra-balra meregette, mintha sokat látott volna. Nem szabad azonban Kalán szemeit annyira lebecsülni. Valamit meglátott. Valamit, ami fehér volt, és sehogy sem illett a harmatos zöld színek közé: a fehér tyúkot.
Kalán tojásforma fejében lassan a gyanú kezdett furkálni, amit füleinek élénk billegésével fejezett ki.”

Hogy kinek ajánlanám. Mindenkinek. Vadásznak és nem vadásznak egyaránt.:-)
És egy költői kérdés a végére. Ugye mindenki tudja, hogy készült a könyvből rajzfilm is?

2014. szeptember 28., vasárnap

Maggie Stiefvater: Shiver – Borzongás



Elérkezett hát az ünnepélyes pillanat, hogy belekezdjek a Könyvmoly Párbajos listám utolsó könyvének összefoglalójába. 

Gondoltam egy este, fél tíz felé, hogy még olvasok egy kicsit lefekvés előtt. Bele is kezdtem a Borzongásba. Aztán mikor legközelebb felnéztem, már majdnem éjfél volt. Bakker. Hogy fogok felkelni holnap? Na, még két ilyen estém volt és be is fejeztem. Nagyon tetszett, mert számomra nagyon érdekes volt a történet. Olvastam már sok könyvet vámpírokról, meg vámpírokról és farkasokról, de a csak farkasokról szóló könyvek eddig kimaradtak az életemből. És ez nem csak úgy farkasos romantikus limonádé volt, hanem volt egy jól kitalált története.

A főszereplő – Grace – kislány korában farkas támadás áldozata, bár a túlélője jobb szó, lesz. Ettől a naptól kezdve az élete meghatározó részévé válnak a farkasok. Vagyis inkább egy farkas, amelyik megakadályozta, hogy társai megöljék a lányt. Grace folyton őt keresi az erdő szélén lévő házuk udvarán. Ahogy a farkas is figyeli őt.
Aztán egy nap egy sebesült fiú jelenik meg a tornácukon, akinek pontosan olyan sárga szemei vannak, mint az ő kedvenc farkasának.

Nagyon érdekes volt, hogy az egyes fejezetek felváltva íródtak Grace és Sam (a fiú) szempontjából. Ők mesélik el az egész történetet.
Egy kicsit sokat szenvedtem olvasás közben, de ez csak azért volt, mert az írónő olyan jól írta le az ő szenvedésüket, hogy bele tudtam élni magam. Ahogy Edward Cullen is hezitált, hogy szabad e húsvér embert szeretnie és érintenie, úgy Sam-nek is problémát okozott ez farkasként. Hogy vajon ő, a „vérszomjas fenevad” megérdemli e ezt a lányt?

Sok idézetem nincs, mert valahogy nem vitt rá a lélek, hogy közben jegyzeteljek, de azért egyet leírok most:
„- Oké, srácok – kezdte -, biztosan többször is hallottátok ma a tanáraitoktól, de ne nyalogassátok a falikutakat, vagy csókolgassatok tökidegen embereket, rendben? Mert az Egészségügyi Minisztérium több agyhártyagyulladásos esetet jelentett az államnak ebben a részében. És ezt elkaphatjátok… bárkitől. Takony! Váladék! Csókolózás, nyalakodás! Nem szabad!
Elismerő huhogás hallatszott a terem végéből.
- Mivel semmi ilyesmit nem csinálhattok, csináljunk valamit, ami majdnem olyan jó. Társadalomismeret! Nyissátok ki a könyveket a száztizenkettedik oldalon.”

Azt olvastam, hogy ez a könyv a Mercy Falls farkasai trilógia első része, bár nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen vég után, amivel véget ért (amit ugye nem írok le, mert nem lövöm le a poént), még lehet folytatni. Kíváncsi leszek.