2014. szeptember 28., vasárnap

Maggie Stiefvater: Shiver – Borzongás



Elérkezett hát az ünnepélyes pillanat, hogy belekezdjek a Könyvmoly Párbajos listám utolsó könyvének összefoglalójába. 

Gondoltam egy este, fél tíz felé, hogy még olvasok egy kicsit lefekvés előtt. Bele is kezdtem a Borzongásba. Aztán mikor legközelebb felnéztem, már majdnem éjfél volt. Bakker. Hogy fogok felkelni holnap? Na, még két ilyen estém volt és be is fejeztem. Nagyon tetszett, mert számomra nagyon érdekes volt a történet. Olvastam már sok könyvet vámpírokról, meg vámpírokról és farkasokról, de a csak farkasokról szóló könyvek eddig kimaradtak az életemből. És ez nem csak úgy farkasos romantikus limonádé volt, hanem volt egy jól kitalált története.

A főszereplő – Grace – kislány korában farkas támadás áldozata, bár a túlélője jobb szó, lesz. Ettől a naptól kezdve az élete meghatározó részévé válnak a farkasok. Vagyis inkább egy farkas, amelyik megakadályozta, hogy társai megöljék a lányt. Grace folyton őt keresi az erdő szélén lévő házuk udvarán. Ahogy a farkas is figyeli őt.
Aztán egy nap egy sebesült fiú jelenik meg a tornácukon, akinek pontosan olyan sárga szemei vannak, mint az ő kedvenc farkasának.

Nagyon érdekes volt, hogy az egyes fejezetek felváltva íródtak Grace és Sam (a fiú) szempontjából. Ők mesélik el az egész történetet.
Egy kicsit sokat szenvedtem olvasás közben, de ez csak azért volt, mert az írónő olyan jól írta le az ő szenvedésüket, hogy bele tudtam élni magam. Ahogy Edward Cullen is hezitált, hogy szabad e húsvér embert szeretnie és érintenie, úgy Sam-nek is problémát okozott ez farkasként. Hogy vajon ő, a „vérszomjas fenevad” megérdemli e ezt a lányt?

Sok idézetem nincs, mert valahogy nem vitt rá a lélek, hogy közben jegyzeteljek, de azért egyet leírok most:
„- Oké, srácok – kezdte -, biztosan többször is hallottátok ma a tanáraitoktól, de ne nyalogassátok a falikutakat, vagy csókolgassatok tökidegen embereket, rendben? Mert az Egészségügyi Minisztérium több agyhártyagyulladásos esetet jelentett az államnak ebben a részében. És ezt elkaphatjátok… bárkitől. Takony! Váladék! Csókolózás, nyalakodás! Nem szabad!
Elismerő huhogás hallatszott a terem végéből.
- Mivel semmi ilyesmit nem csinálhattok, csináljunk valamit, ami majdnem olyan jó. Társadalomismeret! Nyissátok ki a könyveket a száztizenkettedik oldalon.”

Azt olvastam, hogy ez a könyv a Mercy Falls farkasai trilógia első része, bár nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen vég után, amivel véget ért (amit ugye nem írok le, mert nem lövöm le a poént), még lehet folytatni. Kíváncsi leszek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.