2022. május 4., szerda

Fekete István: Kele

 

...távoli dombok felett ekkor bukkan fel a nap,

és meleg ragyogása szétfolyik az egész világon.”


Fekete István még mindig nagy kedvencem. Nincs párja a tájleírásainak és az állatok közti kitalált párbeszédeinek. Kellemes, pihentető olvasmány, csak ajánlani tudom mindenkinek.

A főszereplő gólyát – Kelét – egy felelőtlenül lövöldöző vadász megsebesíti a szárnyán, így nem tud elrepülni délre a társaival. Ribizke János és Szalai Berti háza tetején ácsorogva lázasan várja a halált, mígnem az udvar közepére „ájul”. Ahol aztán Ribizke és Berti rávetik magukat és megtisztítják a sebét. A gyógyulás idejére szárnytollait megkurtítják és szállást nyújtanak neki a háznál.

Kele a Szabadok törvényének köszönhetően sokáig bizalmatlan az emberrel. Azt hiszi, hogy őt is azért eteti, amiért a többi állatot. Hogy levágja és megegye őt az ember.

-Nem pusztít el engem?

A kutya leült a csodálkozástól. 
-Téged? Miért?
-Hogy megegyen. 
Vahur komoly és felnőtt kutya létére meghempergett a földön a belső nevetéstől,…
-Téged, Kele, téged? Hiszen, ne haragudj, te büdös vagy…
- Csak erős szagom van, azt mondják, de ez a mocsártól, haltól, a békától van.
-Mindegy, hidd el, még én se ennék belőled...”

A gólyát elnevezik Bábának. Kele hamar megtanulja, hogy ha ezt a nevet hallja, akkor enni kap és simogatást, melegséget. Szépen beilleszkedik az udvar állatai közé. Haverokra lel Vahur a kutya és Miska a szamár személyében. Együtt napoznak a pajta előtt, télen a nagy hidegben pedig a kutya hátán álldogált, hogy ne fázzon a lába.

-Vahur, ha én még egyszer meglátom az én népem, a ezt elmondom, senki se hiszi el.”

Ahogy a tavasszal megjön a jó idő, Kele együtt kertészkedik Bertivel, csipkedi mellette a pondrót a földből. A kacsák pedig vezetőjüknek fogadják, így a kacsasor elején vonul ki a kertkapun át a patakra.

-… Vidám világ, szép világ; nem láttátok Kelét? Kele a mi vezérünk, tás-tás-tás.”

Aztán, ahogy gyógyul, egyre visszavágyódva a természetbe, s eltávolodik a barátaitól Miskától és Vahurtól. Egyre többet gyakorolja a repülést. Mígnem aztán már nem száll le többé az udvarra.

A rét üres. A bokrok mozdulatlanok, a patak susogva hordja a híreket ismeretlen tájakról ismeretlen tájakra, s a parton önmagát nézi a vízben a magányos gólyamadár.”

Hívja a Szabadok törvénye, mely szerint az erősebb eltiporja a gyengébbet, az anya állat végsőkig védelmezi a kölykét, és a vihar kegyetlen jéggel elveri a határt, halált hagyva maga után, hogy aztán minden elölről kezdődhessen.

Búbos? Iszen nekünk nem is vót búbos récénk… nem, nem búbos. Ezt fejbe vágta a jég.”

2022. január 23., vasárnap

Bálint György és Bánó András: Bálint Gazda a százéves kertész

 Amíg élek, emlékezni fogok a gázkamra vasajtajának csikorgó hangjára, és a krematóriumból állandóan áradó égett szagra.”

 

 

Újabb választott könyvem Bálint György, azaz az ország Bálint gazdájának életrajza. Csodáltam őt eddig is, de most, hogy ezt elolvastam, még jobban. Sok mindent átélt, sok mindent megélt. Finoman szólva nem volt egyszerű az élete. Egy nagyon okos embert volt, nagyon nagy tudással rendelkezett, aki szerette átadni ezt.

Mondhatni már a fogantatása is kalandosra sikeredett. Az édesanyja áldott állapotba került a házukba telepített husztártisztől, amit be is vallott mind a tisztnek, mind a férjének. 

Abban maradtak, hogy anyám szülje meg a gyereket, és ha fiú lesz, apám elfogadja a picit saját gyermekének.”

Kevés embernek volt olyan jó apja, mint neki. Tőle tanult mindent a gazdálkodásról, tőle örökölte a föld szeretetét és tiszteletét.

Zsidó származása miatt sok meghurcoltatásban volt része, családja nagy részét elveszítette a holokauszt idején. Munkaszolgálatra vitték először Bereckre, de megjárta Mauthausen táborát, és Gunskirchent.

Amikor először láttam, hogy valaki kidől a sorból, mert nem bírja tovább a gyaloglást, az borzasztó volt. Később azonban – bármily furcsa is ezt most leírni – az ember hozzászokott a halálhoz.”

200-ból 20-an maradtak életben. Szabadulásakor már csak 42 kiló volt, szemben a 72 kilós versenysúlyával. Egy szanatóriumba került, ahol apácák ápolták a koncentrációs táborok túlélőit.

Hosszú idő után ez volt az első alkalom, amikor megkérdezték, hogy hívnak.”

Megerősödve hazatért, hogy mindent elölről kezdjen. Ám mikor végre talpra állt, megnősült és családot alapított, kommunizmus idején újra mindent elvettek tőle. Hosszú ideig állástól állásig él, mert a rendszer állandóan közbe szólt. Így saját lábra állt és kertészkedést vállalt házaknál. Ismét elölről kezdte az életét.

3 felesége volt, rengeteg országban járt. Országos ismertséget az Ablak című tévéműsor hozott neki, melyben a betelefonálók kérdéseire válaszolt kertészeti témában. Újságcikkeket írt, az SZDSZ színeiben a képviselőségbe is belekóstolt. Bálint György 2020 júniusában hunyt el, egy hónap híján 101 éves korában.

„… a magas életkor nem érdem, hanem a sors fintora, mellyel arra kíván lehetőséget adni a tévelygő embernek, hogy elkövetett hibáit kijavíthassa.”

Mikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nagycsaládos hajléktalanokat akart segíteni a boldogulásban Tarnabodon, Bálint Györgyöt kérte fel Vecsei Miklós alelnök, hogy tanítsa meg a családokat, hogyan lehet integrálódni egy falusi környezetbe. „El kellett érni, hogy tartsák rendben a kertjüket, meg a házukat. Ez nem sikerült egyik évről a másikra.”

A nehéz kezdet ellenére Tarnabod azóta a lecsúszás és a nyomor elleni küzdelem mintájává vált.


Mint egy virág, olyan vagy (55.o.)


Mint egy virág, olyan vagy,

oly tiszta, szép, szelíd.

Elnézlek, és szívemhez

a bánat közelít.


Kezem véd könyörögve,

meghallgat tán az ég:

ilyen maradj örökre,

ily kedves, tiszta, szép.

(Heine, Kepes Géza fordítása)