„Nem, hát Robin Hood nem is tudott szebbet elképzelni, mint egy ilyen gyönyörű erdőben barangolni.”
Robin Hood története azon a napon kezdődik, amikor a sherwoodi erdőt járva keresi a királyi vadászokat, hogy beálljon közéjük. Mikor összetalálkozik velük, kéri őket, hogy tegyék próbára íjász képességét. Azok lelövetnek vele egy szarvast. Aztán nem hogy nem fogadják maguk közé, de még őrizetbe is veszik, mert lelőtt egy királyi vadat. El akarják vinni Nottinghambe a városbíró elé. Favágókkal cipeltetik, és közben végig kegyetlenkednek velük. Robin ráébred, hogy a királyi vadászok nem jó emberek. És tulajdonképpen nem is akar közéjük állni…
Mikor a vadászok bemennek egy kocsmába inni, a favágók kiszabadítják Robin Hoodot és együtt menekülnek.
„Nyíl suhant el Robin mellett. Az egyik fába akadt. Robin kihúzta a nyílvesszőt, és az íjára tette.
- Célozni igazán megtanulhatnál! A nyiladat mindenesetre visszaadom!...
A következő percben a nyílvessző egy másik vadász torkát fúrta át.”
Robin és kis csapata beáll az erdő normann elnyomók ellen lázadó bujdosói közé. És elkezdődnek a kalandok.
Elsőként álruhát öltenek és elindulnak kiszabadítani az "informátorukat" a vargát a Nottinghami városbíró karmai közül. Egy kocsmában botlanak bele a városbíróba, aki részegen eldicsekszik nekik az új fogollyal. Meg is mutatja nekik a börtönben raboskodó vargát. Fegyvert rántanak és a városbíró rövidesen a fogoly helyén találja magát.
„- Ne tátogj, öregem – biztatta Much -, kihűl a gyomrod. Mozogj, mozogj! Különben a kardommal piszkállak.”
Visszatérvén az erdőbe a bujdosók kapitányuknak fogadják Robin Hoodot.
Egy nap Robin az erdőben barangol, hogy az erdő többi bujkálóját is maguk közé invitálja. Egy folyóhoz ér, amin palló ível át, melyen szembe jön vele egy férfi. Egyik sem akar kitérni a másik útjából így megküzdenek. Az idegen legyőzi Robint.
„Beállnál-e közénk, barátom? – lépett az idegenhez. – Ilyen legényekre van szükségünk.”
Ettől a perctől fogva Little John is a csapat tagja… Később Tuck barát is csatlakozik hozzájuk.
Little John álruhában a városbíró kegyeibe férkőzik, aki felkéri testőrének. Aztán egy nap az erdőbe csalja újdonsült főnökét. Amikor a városbíró azt hiszi, hogy a bujdosók fel akarják akasztani, fogadalmat tesz, hogy nem üldözi többet Robint és a társait. Így elengedik. Persze az első adandó alkalommal megszegi a fogadalmát és elhurcolja Green anyó fiait. Akasztásra ítéli őket. Ám a hóhér megbetegszik és senki nem akarja vállalni a munkát. Csak egy arra járó zarándok. Na és ki van a zarándok álca mögött? Hát persze, hogy Robin Hood. Már az akasztófa előtt áll a kivégzendő Green fiúkkal, amikor leleplezi magát. Bujdosó társai nekirontanak a városbíró embereinek. Mire azok csatarendbe állnak a bujdosók már árkon-bokron túl vannak a kiszabadított foglyokkal együtt.
„A poroszlók pedig továbbra is csatarendbe fejlődve álltak. A polgárok lassan kimerészkedtek az utcára. Nézték, nézték a katonákat. Végre valaki megkérdezte:
- Hol az ellenség, vitéz urak?
- Azt nem tudom – felelt egy nagy bajuszos.
- Hát akkor miért nem mennek szépen haza?
- Mert nem kaptunk rá parancsot.
És csak álltak, álltak büszke csatarendben… „
Egy nap Willy őrködik, mikor megjelenik egy ifjú, aki Robin Hoodot keresi. Willy megküzd vele, majd mikor rájön, hogy nem a városbíró embere elvezeti Robinhoz, aki aztán felismeri benne gyermekkori barátját, Mariant.
„Most már Willy is közelebb lépett. Alaposan megnézte Mariant.
- Hiszen ez lány! És én egy lánnyal vívtam… Éppen az előbb meséltem Little Johnnak…
- … hogy milyen hős voltál! – nevetett Little John – Hát már lányokkal vívsz?! – És kedélyesen hátba vágta Willyt.”
Aztán „ezüstpáncélos lovag jelenik meg a sherwoodi erdő szélén.” Donald of Doncester lovag kardpárbajra hívja Robin Hoodot másnap reggelre. "A lovag egyedül lesz! Remélem, te is Robin!" Társai hiába győzködik, hogy ne menjen, mert ez csapda. Robin hajthatatlan. És valóban, a párbajon megjelennek a királyi vadászok. Ekkor azonban a bujdosók – akik Robin tiltása ellenére követték őt – segítségére sietnek. Nagy harc kerekedik. Ám amikor rájuk tör János herceg serege – akik Nottinghamet jöttek elfoglalni – a bujdosók a királyi vadászokkal karöltve küzdenek meg velük és le is győzik János embereit. Robin Hood ettől a perctől tiszteletnek örvend, és társaival bevonul a megmentett Nottinghambe.
„És a büszke nottinghami őrség tisztelgett Robin Hood kopott csapata előtt.”
Kedvenc szereplő: Természetesen Robin Hood. Padlót fogtam a dumájától…
A kedvenc idézeteimet pedig már beleszőttem az összefoglalómba.
Kellemes kis olvasmány volt. Mindenkinek bátran ajánlom, aki egy vidám estére vágyik.
A főhős Mészáros Zsófi, aki, ha egy tündér három kívánságát teljesítené, akkor a következőket kérné: 
